Záróvizsga tantárgyak a műszaki informatikai szakon

az egyes szakirányokban, blokkokban (az egyetemi szakon, a régi képzésben)

2009.

 

Az 1. számú záróvizsga: Informatika (minden szakirányon és blokkban)

Az Informatika záróvizsga tantárgyi összetevői a nappali képzésben: Adatbázis rendszerek II., Mesterséges intelligencia alapjai, Szoftvertechnológia, Informatikai rendszerek tervezése.

Az Informatika záróvizsga tantárgyi összetevői a levelező képzésben: Adatbázis rendszerek II., Hálózatok, Szofvtvertechnológia, Informatikai rendszerek tervezése


A 2. számú záróvizsga szakiránytól függő

A záróvizsgák neve, tantárgyi összetevői a nappali képzés egyes egyes szakirányaiban:

S1 Termelési folyamatok informatikája szakirány: Számítógépes termelésirányítás és logisztikai rendszerek (Számítógépes termelésirányítás, Logisztikai rendszerek)

S3 Rendszertechnikai szakirány: Rendszertechnika (Logisztikai rendszerek I., Rendszermodellezés, Irányítástechnikai programrendszerek)

S7 Telekommunikációs szakirány: Telekommunikáció (Híradástechnika, Vezetékes távközlés, Mobil távközlés)

S8 Alkalmazásfejlesztõi szakirány: Párhuzamos és elosztott rendszerek (Párhuzamos és elosztott rendszerek I., II.)

A 2. sz. záróvizsgák nevei, tantárgyi összetvői a levelező képzési formában

KMI S1 Termelési folyamatok informatikája szakirány: Termelési rendszerek (Termelési folyamatok modellezése, Számítógépes termelésirányítás)

KMI S8 Alkalmazásfejlesztői szakirány: Osztott rendszerek (Párhuzamos és elosztott rendszerek, Osztott alkalmazások fejlesztése)


A 3. számú záróvizsgák a szakirányok blokkjától függenek

S1L Termelési folyamatok szakirány Logisztikai blokk: Számítógéppel integrált logisztika (Anyagmozgató géprendszerek, Számítógéppel integrált logisztika, Szolgáltatások logisztikája)

S3E Rendszertechnikai szakirány Energetikai blokk: Villamos energetika (Villamos energetika I., II.)

S7T Telekommunikációs szakirány Távközléstechnikai blokk: Telekommunikációs rendszerek (Jelprocesszorok a kommunikációs rendszerekben, Ipari kommunikációs rendszerek)

S8 Alkalmazásfejlesztői szakirány: Információs technológiák (Osztott alkalmazások fejlesztése, WEB technológiák, Elektronikus üzletelés)

KMI S8 Alkalmazásfejlesztői szakirány: Információs technológiák (WEB technológiák, Elektronikus üzletelés)


A záróvizsga kérdések

Informatika (nappali képzési forma)

Adatbázis rendszerek II.

1. Adatbáziskezelő rendszerek tranzakció kezelése
Tranzakció fogalma; ACID elvek; History fogalma; History típusok; tranzakció kezelési mechanizmusok; 2PL zárolások; TO mechanizmus; izolációs szintek

2. Adatbáziskezelő rendszerek művelet optimalizálása
Művelet végrehajtás lépései; QG leírások; QP optimalizálás menete és átalakítási szabályok; QEP szerepe és optimalizálása; Join végrehajtás algoritmusa; TPC tesztek

3. Adatbáziskezelő rendszerek védelmi mechanizmusa
DAC védelmi modell; SQL parancsok; szerepkörök használata; MAC védelmi modell és szabályai; SeaView védelmi modell; ML táblák

4. Aktív adatbázis elemek
Aktív adatbázis elemek típusai; Trigger működése és megadása; Jobok és Alert kezelése; Tárolt eljárások és függvények; PL-SQL nyelv alapjai

5. Adatbázis elérési felületek
Beágyazott SQL jellemzése; CLI felület jellemzése; Kurzor kezelés menete; az ODBC működései módja és struktúrája;

6. Objektum orientált adatbázisok alapjai
Objektum orientált alapú adatmodellezés; OO alapú adatkezelés módozatai; Az OO elemek főbb típusai; Az SQL99 szabvány OO alapú elemei.

Mesterséges intelligencia alapjai

7. Tudásszemléltetés formális logikával
A tudásszemléltetés szükségessége, módszerei. A propozíciós és a predikátum logika jellemzői. Szintaxis, szemantika. A predikátum kifejezés értékének függése a doménválasztástól. A predikátum logika és a Prolog programnyelv kapcsolata.

8. A szemantikus háló és a keret alapú tudásszemléltetés
A szemantikus háló lényege, jellemzői, problémái. A keretalapú tudásszemléltetés lényege, részei, ábrázolása. A keretek előnyei. Keretkezelõ nyelvek. Események leírása scriptekkel (forgatókönyvekkel). A koncepcionális primitívek.

9. Keresési módszerek a mesterséges intelligenciában
Vak és heurisztikával irányított keresés módszerei. A mélységben először és a szélességben először algoritmus. Elágaztatás és ugrálás. A heurisztikus függvény fogalma. A legjobbat először és az A* algoritmus működése.

10. Szabályalapú szakértőrendszerek
A tudásfeldolgozás fogalma, lépései. Tudáskinyerési technikák. A szabályalapú tudásszemléltetés jellemzői. Előre- és hátraláncolás működése, előnyös alkalmazási területei. A szakértőrendszer definíciója, felépítése, az egyes részek szerepe.

11. Mesterséges neurális hálók
A neurális hálók összetevői. A mesterséges neuron, átviteli függvényei, működése. Hálózati topológiák. Előrecsatolás, hátracsatolás, versengés, együttműködés. Tanulási módszerek, elvek. Az ART háló felépítése, működése.

Szoftvertechnológia

12. A Unified Modeling Language (UML)
Az UML fogalma, fő célkitűzései. A nyelv elemei (diagramtípusai) és alkalmazási területeik.

13. A OMT objektum orientált fejlesztési módszertan
Eredete, előnyei, hátrányai, szemléletmódja (modelljei). A fejlesztés fázisainak feladatai, az alkalmazható technikák.

Informatikai rendszerek tervezése
Utolsó módosítás: 2009. nov. 09.

14. Software tesztelés
A szoftver tesztelés feladata. Verifikáció és validáció fogalma. A tesztelési folyamat. Tesztelési stratégiák.

15. Szoftver projekt menedzsment
A szoftver fejlesztési projekt speciális tulajdonságai. A projekt menedzsment tevékenységei, struktúrája.

16. A Rational Unified Process
A Rational Unified Process (a továbbiakban RUP) fogalma, legfontosabb tulajdonságai. Melyek az előnyei a RUP által alkalmazott inkrementális fejlesztési stratégiának? A fázisok, iterációk és munkafolyamatok összefüggése a RUP-ben. A RUP egyes fázisainak legfontosabb feladatai. A személy, tevékenység, termék és munkafolyamat fogalma és szerepe a RUP-ben.

17. Szoftver minőség management
A szoftver minőség megközelítési módjai. A kétdimenziós szoftver minőség modell és elemei. Az ISO 9000-3 szabvány szerepe a szoftver minőség biztosításban. A szoftver fejlesztési folyamat evolúciós modellje. A CMM(I) (Capatibility Maturity Model) fogalma, érettségi szintjei.

Informatika (levelező képzési forma)

Adatbázis rendszerek II.

1. Adatbázistervezés áttekintése
A tervezés főbb lépései, normalizáció szerepe; normalizációs lépések. Adatintegritási elemek.

2. DBMS tranzakció kezelés
A tranzakció fogalma; ACID elvek; ACID elvek betartásának módszerei, history; zárolás mechanizmusa; 2PL, deadlock kezelése.

3. DBMS optimalizálási elemei
Műveletvégrehajtás lépései; QG jellemzői, optimalizálási lépések; QEP szerepe.

4. DBMS védelmi elemei
Integritás és hozzáférés védelem, védelmi modellek, a DAC működése, a MAC modell és a SeaView modell.

5. Aktív adatbázis elemek
Aktív adatbázis elemek csoportosítása, triggerek, Tárolt eljárások és függvények. SQL utasítások áttekintése. VIEW

Hálózatok

6. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modellje.
A számítógéphálózat fogalma, osztályozásuk. Az ISO-OSI hivatkozási modell szerkezete, rétegei és azok főbb funkciói. A réteg, interfész, funkcionális elem, protokoll és hálózati architektúra fogalma.

7. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének fizikai rétege .
A számítógép-hálózatokban alkalmazott tipikus átviteli közegek, főbb jellemzőik. Jelkódolási és modulációs módszerek.

8. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének adatkapcsolati rétege.
Az adatkapcsolati réteg feladatai és az elemi adatkapcsolati protokollok. Az üzenetszórásos csatorna megosztásának főbb módszerei, osztályozásuk, jellemzőik. Gyakorlati implementációk, Ethernet (802.3) szabványok.

9. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege és a hálózatközi együttműködés.
A hálózati réteg feladatai. Különböző forgalomirányítási módszerek, osztályozásuk és jellemzőik. A hálózatközi együttműködés eszközei (ismétlő, híd, forgalomirányító), jellemzőik, működésük.

10. A TCP/IP protokoll szövet.
Az Internet hivatkozási modell (DoD) és az ISO-OSI hivatkozási modell összevetése. A TCP/IP protokoll szövet fõbb részei (ARP, RARP, IP, ICMP, TCP, UDP), funkcióik. Az Internet címzés és címosztályok.

Szoftvertechnológia

11. A szoftver technológia
A szoftver technológia fogalma. A szoftver fejlesztés fázisai, életciklus modellek.

12. Követelmény analízis és specifikáció
Az analízis és a specifikációs fázis feladat, elvégzendő tevékenységek. A két fázis összehasonlítása.

13. Objektum orientált szoftver fejlesztés
Az objektum orientált szoftver fejlesztés alapelvei és előnyei. Az objektum orientált analízis és tervezés alapelvei. Ismertebb objektum orientált fejlesztési módszertanok.

14. Az UML
Az UML fogalma, története, célkitűzései. A nyelv elemei. A use case diagram szerepe és elemei. Az osztálydiagram szerepe és elemei.

15. Az OMT fejlesztési módszertan
Az OMT eredete, szemlélete, modelljei. Az OMT fejlesztési fázisai, rövid jellemzésük.

Informatikai rendszerek tervezése
Utolsó módosítás: 2009. nov. 09.

16. Szoftver tesztelés
A szoftver tesztelés feladata. Verifikáció és validáció fogalma. A tesztelési folyamat. Tesztelési stratégiák.

17. Szoftver projekt menedzsment
A szoftver fejlesztési projekt speciális tulajdonságai. A projekt menedzsment tevékenységei, struktúrája.

18. A Rational Unified Process
A Rational Unified Process (a továbbiakban RUP) fogalma, legfontosabb tulajdonságai. Melyek az előnyei a RUP által alkalmazott inkrementális fejlesztési stratégiának? A fázisok, iterációk és munkafolyamatok összefüggése a RUP-ben. A RUP egyes fázisainak legfontosabb feladatai. A személy, tevékenység, termék és munkafolyamat fogalma és szerepe a RUP-ban.

19. Software minőség menedzsment
A szoftver minőség megközelítési módjai. A kétdimenziós szoftver minőség modell és elemei. Az ISO 9000-3 szabvány szerepe a szoftver minőségbiztosításban. A szoftver fejlesztési folyamat evolúciós modellje. A CMM(I) (Capatibility Maturity Model) fogalma, érettségi szintjei.


Párhuzamos rendszerek (Nappali S8 szakirány 2. záróvizsga kérdései)

Párhuzamos és elosztott rendszerek I.

           1. Elosztott rendszerek definíciója, struktúrája (hardver-, szoftverarchitektúrák). Erőforrás megosztás.

       2. Elosztott rendszerek modelljei: Minicomputer model, Workstation modell, Workstation server model, Processor-pool model. Konzisztencia fogalma és fenntartása az elosztott rendszerekben.

     3. Processz menedzsment az elosztott rendszerekben. Processz típusok, Processzek és rendszerstruktúra. Új processz létrehozásának lépései. Elosztott folyamat ütemezés és elosztás. Szál fogalma, szál-alkalmazás modellek.

     4. Távoli végrehajtás. Fogalma, lépései, tulajdonságai, előfeltételei. A végrehajtási politika lépései.

       5. Processz migráció. Fogalma, fontosabb tulajdonságai. Migrációs politika, mechanizmus. A migrációs politika négy lépése. Különböző címterület-átviteli módszerek.

        6. Elosztott IPC megvalósítás lehetőségei üzenetküldéssel (Üzenet fogalma, felépítése primitívek, címzési módok)

            7. Csoportkommunikáció. Alapfogalmak (csoport, atomitás, üzenetrendezés). Csoporttípusok, címzési módok.

       8. RPC, mint IPC megvalósítás. RPC fogalma, jellemzői, céljai. Egy teljes RPC folyamat lépései. Interfész definíciós nyelv, RPC primitívek. Marshaling, unmarshaling fogalmak. A kötés folyamata.

      9. Órák a valósidejű rendszerekben. Óratípusok, időmetrikák. Fizikai óra bemutatása, óracsúszások, időszerver koncepció. Szinkronizáció fogalma, típusai. Cristian algoritmus, Berkeley algoritmus.

Párhuzamos és elosztott rendszerek II.

    10. Java RMI. RPC mechanizmus ismertetése, megvalósulása Java környezetben. RMI célja, jellemzői, tulajdonságai, működési feltételei. Szerializáció, kivételkezelés, exportálás, RMI registry. Fejlesztési lépések röviden.

     11. PVM, és MPI rendszerek bemutatása. Koncepciók, célok, felépítések. PVM virtuális gép, csoportok és környezetek kezelése MPI segítségével.

       12. P2P rendszerek. P2P rendszerek fogalma, tulajdonságai, jellemzői, felépítése. P2P hálózatok csoportosítása, a keresés lebonyolítása dokumentum megosztás esetén. P2P további alkalmazási területei.

      13. Szuperszámítógépek napjainkban. Szuperszámítógép fogalma, jellemzője, főbb alkalmazási területei. Fejlődési trendek (Vektorprocesszorok, Szimmetrikus multiprocesszorok, Masszívan párhuzamos processzorok, Klaszterek). Fontosabb magyarországi eredmények. PC klaszterek modellezése.

      14. Grid rendszerek. Kialakulásának háttere, oka. Metaszámítógépek, fontos külföldi projektek, személyek, GRID elnevezés. GRID felépítése, infrastruktúra szerepe. Három GRID kritérium és a GRID hátterének öt fontos gondolata. EGEE projekt.

      15. Condor, mint erőforrásmenedzser. PVM programok futtatásának hátrányai, Condor fogalma, szerepe, felépítése és működése. Condor Pool, PVM-GRID megvalósítása.

      16. GLOBUS Toolkit rendszer. Alapvető komponensek, felépítések. Biztonság a Globus-ban. Globus erőforrások lefoglalása. A Globus információs szolgáltatása.

      17. A Jini szemlélet és működésének bemutatása. A Jini, mint a Grid alap infrastruktúrája.


Osztott rendszerek (KMI S8 szakirány 2. záróvizsga kérdései)

Párhuzamos és elosztott rendszerek

1. Elosztott rendszerek modelljei: Minicomputer model, Workstation modell, Workstation server model, Processor-pool model. Konzisztencia fogalma és fenntartása az elosztott rendszerekben.

2. Processz migráció. Fogalma, fontosabb tulajdonságai. Migrációs politika, mechanizmus. A migrációs politika négy lépése. Különböző címterület-átviteli módszerek.

3. P2P rendszerek. P2P rendszerek fogalma, tulajdonságai, jellemzői, felépítése. P2P hálózatok csoportosítása, a keresés lebonyolítása dokumentum megosztás esetén. P2P további alkalmazási területei.

4. Szuperszámítógépek napjainkban. Szuperszámítógép fogalma, jellemzője, főbb alkalmazási területei. Fejlődési trendek (Vektorprocesszorok, Szimmetrikus multiprocesszorok, Masszívan párhuzamos processzorok, Klaszterek). Fontosabb magyarországi eredmények. PC klaszterek modellezése.

5. Grid rendszerek. Kialakulásának háttere, oka. Metaszámítógépek, fontos külföldi projektek, személyek, GRID elnevezés. GRID felépítése, infrastruktúra szerepe. Három GRID kritérium és a GRID hátterének öt fontos gondolata. EGEE projekt.

Osztott alkalmazások fejlesztése

6. A middleware koncepció
Az osztott rendszerek története. A middleware koncepció. A socket programozás és az RPC. A DCE architektúra. Az XML RPC és a SOAP.

7. A CORBA objektum modell
Az OMG és az Object Management Architekture (OMA). A CORBA kommunikációs modellje és architektúrája. Az ORB, GIOP, IIOP fogalma és feladata. Az IDL és a stub/skeleton fogalma és feladata. A CORBA kliens és szerver fogalma.

8. A Java és a DCOM objektum modellje
A Java RMI fogalma és architektúrája. A Java RMI stub és skeleton feladata. A Java RMI Remote Reference Layer feladatai. A Java RMI Transport rétegének feladatai. A DCOM és a DCOM objektum fogalma. A DCOM interface fogalma. A DCOM kliens/szerver architektúrája

9. Software komponens és a JavaBeans
A szoftver komponens alapvető tulajdonságai. A komponens interface mint szerződés. A JavaBeans fogalma. A JDK által a JavaBean-ek részére nyújtott szolgáltatások. (felsorolás, rövid magyarázat.)

10. A Java J2EE arhitektúrája
A J2SE, J2EE, J2ME fogalma, alkalmazási területeik. A J2EE ajánlott négyrészes architektúrája. A J2EE kliens fajtái. A JSP (JavaServer Pages) fogalma, tipikus feladata.

11. Az Enterprise JavaBeans
Az EJB (Enterprise JavaBeans) fogalma, fajtái. Az EJB és a kliense közötti kapcsolat. A Session Bean alapvető jellemzői és fajtái. Az Entity Bean alapvető jellemzői és fajtái


Villamos energetika (Nappali S3E 3. záróvizsga kérdései)

1. Az aszinkron gép: felépítés, működési elv, a szlip fogalma. Üzemállapotok a fordulatszám-szlip jelleggörbén. Áramköri modell.

2. Aszinkron gép kördiagramja, használata. Aszinkron gépek indítási módjai. Fékezés, fordulatszám változtatás.

3. Szinkron gépek: felépítés, működési elv, áramköri modell. Szinkron generátor üzemállapotai, jelleggörbéi. Egyedül járó szinkron gépek fazorábrái az egyszerűsített modell alapján.

4. Szinkron gép hálózatra kapcsolásának feltételei, szinkronozás. A hálózattal összekapcsolt szinkron gép üzemi tulajdonságai.

5. Egyenáramú gépek felépítése, működési elve. Armatúra reakció, kommutáció, következményeik kiküszöbölésének módjai. Külső és sönt gerjesztésű generátorok jelleggörbéi.

6. Egyenáramú motorok jelleggörbéi (M-Ia, -Ia és -M). Teljesítmény-viszonyok. Indítás, fékezés, fordulatszám változtatás.

7. Szimmetrikus zárlatok számítása különféle módszerekkel. A szimmetrikus összetevők módszere, alkalmazása. Egyfázisú sorrendi hálózatok, a hálózati elemek sorrendi impedanciái.

8. Sönt és soros hibák fajtái a hálózatokban, a sorrendi hálózatok összekötése a hibának megfelelően.

9. A villamos energia társadalmi szerepe, tulajdonságai, fõbb jellemzői. Feszültségszintek, beállításuk. A villamos energia előállításának folyamata, erőművek osztályozása, egyvonalas villamos kapcsolás.

10. A villamos energia elosztása: hálózati rendszerek, állomások, gyűjtősín rendszerek. Távvezetékek, teljesítmény átvitel, feszültségesés.

11. Kapcsolókészülékek: kioldók, relék, olvadó biztosítók, szakaszolók, megszakítók. Túlfeszültségek eredete, védelmi eszközök.

12. Védelmek és automatikák: feladatuk, követelmények. Távvezetékek, transzformátorok és gyűjtősínek védelme. Üzemzavari és üzemviteli automatikák.

13. A villamos energia minőségi jellemzői: definíciók, előírások. Alapharmonikus feszültség, aszimmetria, felharmonikus feszültség, flicker.


Információs technológiák (Nappali S8 szakirány 3. záróvizsga kérdései)

Osztott alkalmazások fejlesztése

1. A middleware koncepció
Az osztott rendszerek története. A middleware koncepció. A socket programozás és az RPC. A DCE architektúra. Az XML RPC és a SOAP.

2. A CORBA objektum modell
Az OMG és az Object Management Architekture (OMA). A CORBA kommunikációs modellje és architektúrája. Az ORB, GIOP, IIOP fogalma és feladata. Az IDL és a stub/skeleton fogalma és feladata. A CORBA kliens és szerver fogalma.

3. A Java és a DCOM objektum modellje
A Java RMI fogalma és architektúrája. A Java RMI stub és skeleton feladata. A Java RMI Remote Reference Layer feladatai. A Java RMI Transport rétegének feladatai. A DCOM és a DCOM objektum fogalma. A DCOM interface fogalma. A DCOM kliens/szerver architektúrája

4. Software komponens és a JavaBeans
A software komponens alapvető tulajdonságai. A komponens interface mint szerzodés. A JavaBeans fogalma. A JDK által a JavaBean-ek részére nyújtott szolgáltatások (felsorolás, rövid magyarázat).

5. A Java J2EE arhitektúrája
A J2SE, J2EE, J2ME fogalma, alkalmazási területeik. A J2EE ajánlott négyrészes architektúrája. A J2EE kliens fajtái. A JSP (JavaServer Pages) fogalma, tipikus feladata.

6. Az Enterprise JavaBeans
Az EJB (Enterprise JavaBeans) fogalma, fajtái. Az EJB és a kliense közötti kapcsolat. A Session Bean alapvető jellemzői és fajtái. Az Entity Bean alapvető jellemzői és fajtái.

WEB technológiák

7. A több rétegű kliens-szerver modellek. A HTTP protokoll jellemzői, kérés és válasz adatstruktúrák felépítése. A CGI felület célja, megvalósítása. CGI környezeben futó programok fejlesztésének sajátságai.

8. A hipertext paradigma. A HTML, mint hipertext megvalósítás. Dokumentumok HTML leírása, szintaktikai és szemantikai szabályok. Főbb elemtípusok. HTML űrlapok megvalósítása. Űrlap adatainak elküldése, feldolgozásra vonatkozó általános szabályok.

9. Webalkalmazás fogalma, sajátosságai. Felhasználóazonosítás webalkalmazásokban. HTTP Cookie fogalma, alkalmazása. Webalkalmazás állapotkövetésének problémaköre, megoldásai.

10. Webalkalmazások fejlesztő- és futtatókörnyezeteinek (CGI, célnyelvek pl. PHP, Perl, alkalmazásszerver alapú megoldások) rövid bemutatása és összevetése. A PHP jellemzése, felépítése, fontosabb szogláltatásai.

11. JavaScript jellemzése, objektumai.  Eseménykezelés menete. Űrlap adatok elérése és validálása JavaScript programból. A HTML-DOM szerepe és használata. Az ECMA-Script szabvány.

12. A Java EE környezet webalkalmazás rétegének felépítése, komponensei (Servlet, JSP), alkalmazásfejlesztési ajánlás. MVC szemléletű alkalmazások Java EE környezetben. Korszerű webalkalmazások: asszinkronitás fogalma, megvalósításai. AJAX webalkalmazások technológiai háttere.

Elektronikus üzletelés

13. Az e-Business fogalma, alkotórészei és formái. Biztonsági kérdések, megoldások.

14. e-Business webhelyek tervezési szempontjai. A webhely teljesítmények vizsgálata, mérése, fejlesztése.

15. Elektronikus banki szolgáltatások. Elektronikus fizetőeszközök, fizetési módok.


Információs technológiák (A KMI S8 szakirány 3. záróvizsga kérdései)

WEB technológiák

1. A több rétegű kliens-szerver modellek. A HTTP protokoll jellemzői, kérés és válasz adatstruktúrák felépítése. A CGI felület célja, megvalósítása. CGI környezeben futó programok fejlesztésének sajátságai.

2. A hipertext paradigma. A HTML, mint hipertext megvalósítás. Dokumentumok HTML leírása, szintaktikai és szemantikai szabályok. Főbb elemtípusok. HTML űrlapok megvalósítása. Űrlap adatainak elküldése, feldolgozásra vonatkozó általános szabályok.

3. Webalkalmazás fogalma, sajátosságai. Felhasználóazonosítás webalkalmazásokban. HTTP Cookie fogalma, alkalmazása. Webalkalmazás állapotkövetésének problémaköre, megoldásai.

4. Webalkalmazások fejlesztő- és futtatókörnyezeteinek (CGI, célnyelvek pl. PHP, Perl, alkalmazásszerver alapú megoldások) rövid bemutatása és összevetése. A PHP jellemzése, felépítése, fontosabb szogláltatásai.

5. JavaScript jellemzése, objektumai.  Eseménykezelés menete. Űrlap adatok elérése és validálása JavaScript programból. A HTML-DOM szerepe és használata. Az ECMA-Script szabvány.

6. A Java EE környezet webalkalmazás rétegének felépítése, komponensei (Servlet, JSP), alkalmazásfejlesztési ajánlás. MVC szemléletű alkalmazások Java EE környezetben. Korszerű webalkalmazások: asszinkronitás fogalma, megvalósításai. AJAX webalkalmazások technológiai háttere.

Elektronikus üzletek

7. Az e-commerce története

8. Az e-business fogalma, alkotórészei és formái

9. Az e-kereskedelem biztonsági kérdései, megoldások

10. Fizetési módszerek, kereskedelmi account, fizetési processzor

11. E-business webhelyek tervezési szempontjai

12. A webhely teljesítmények vizsgálata, mérése, fejlesztése

13. Az XML nyelv alapelemei

14. Az ebXML rendszer célja, elemei