BSC záróvizsga információk

2016-tól érvényes BSc és MSc kérdések: zv_BSc_MSc_kerdesek.pdf  
Kiegészítés:  a C# tételsor: uj_ZV_kerdesek_c++.pdf

 

A vizsga két fő részből áll. Az első részben a szakdolgozat bemutása, védése történik kb 10 perc időterjedelemben. A védéshez célszerű prezentációt is készíteni kb 10-15 oldal terjedelemben. Ezt követően a bizottság kérdéseket tehet fel a dolgozattal kapcsolatban. A vizsga második részében a kihúzott tételekből vizsgazik a hallgató. Kérjük készítsen átfogó vázlatot a felkészülés során.

Dimploma minősítése:

         kiváló:  ha J > 4.5

        jó:  ha J <= 4.5 és J > 3.5

        közepes: ha J <= 3.5 és J > 2.5

        elégséges: ha J <= 2.5 és J > 2

        elégtelen:  ha a D vagy V jegyek valamelyike elégetlen

ahol

J = 0.2*S +0.4* D + 0.4*V

S: szigorlatok átlaga

D: szakdolgozat érdemjegye

V: záróvizsgatárgyak jegyeinek  átlaga

Záróvizsga tantárgyak a mérnök informatikus alapszakon (BSc)

2009. őszi félév

           

A záróvizsga két szakmai tárgyból áll.

Az 1. számú záróvizsga tárgy: Informatika (minden szakirányon és blokkban)

Az Informatika záróvizsga tantárgyi összetevői a képzésben: Adatbázis rendszerek I., Adatbázis rendszerek II., Mesterséges intelligencia alapjai.
 


A 2. számú záróvizsga tárgy a szakiránytól függ.

A záróvizsgák neve, tantárgyi összetevői a nappali képzés egyes egyes szakirányaiban:

Termelésinformatika szakirányTermelésinformatika (Számítógépes gyártásirányítás, Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése és irányítása)

Infokommunikációs rendszerek szakirány: Web és multimédia (Webszolgáltatások és technológiák, Távközlési hálózatok, Multimédia rendszerek)

Korszerű Web technológiák: Web technológiák (Webszolgáltatások és technológiák, Web-es alkalmazások)

Logisztikai rendszerek szakirány: Logisztikai rendszerek (Logisztikai rendszerek, Logisztikai informatika)

 


A záróvizsga kérdések


 

Informatika

Adatbázis rendszerek I.

1. Adatmodell fogalma, típusai. Szemantikai adatmodellek. Az egyed-kapcsolat modell elemei, jellemzése.

2. A hálós és relációs adatmodell struktúra elemei és integritási feltételei .

3. A relációs algebra műveletei. A műveletek kapcsolása.

4. SQL nyelv alapjai, DDL, DML és DCL utasítások. A NULL érték kezelése.

5. SQL nyelv elemei. A SELECT parancs szerkezete, működése. A műveleti operátorok áttekintése.

6. A relációs modell normalizálása. Normálformák. Felbontási tételek.

7.  Adatbázis fejlesztés lépései, adatbázis objektumok; adatbázis védelmi elemei 

Adatbázis rendszerek II.

8. Az SQL API felületek osztályozása. Az egyes API típusok jellemzése. A PL/SQL nyelv alapjai. Cursor kezelés. A JDBC architektúra típusai. Alap osztályok bemutatása.

9.Tranzakció kezelés elemei. Tranzakció és history fogalma. Az RA, ACA, ST, SR history típusok. Tranzakció kezelés megvalósítása zárolással. Helyes zárolás fogalma és tulajdonságai. Izolációs szintek. 

10. Adatbázisok DAC védelmi eszközök és használatuk, a MAC modell alapjai

11.Aktív adatbázis elemek, tárolt eljárások, triggerek és jobok definiálása

 

 

Mesterséges intelligencia alapjai

12. Tudásszemléltetés formális logikával
A tudásszemléltetés szükségessége, módszerei. A propozíciós és a predikátum logika jellemzői. Szintaxis, szemantika. A predikátum kifejezés értékének függése a doménválasztástól. A predikátum logika és a Prolog programnyelv kapcsolata.

13. A szemantikus háló és a keret alapú tudásszemléltetés
A szemantikus háló lényege, jellemzői, problémái. A keretalapú tudásszemléltetés lényege, részei, ábrázolása. A keretek előnyei. Keretkezelõ nyelvek. Események leírása scriptekkel (forgatókönyvekkel). A koncepcionális primitívek.

14. Keresési módszerek a mesterséges intelligenciában
Vak és heurisztikával irányított keresés módszerei. A mélységben először és a szélességben először algoritmus. Elágaztatás és ugrálás. A heurisztikus függvény fogalma. A legjobbat először és az A* algoritmus működése.

15. Szabályalapú szakértőrendszerek
A tudásfeldolgozás fogalma, lépései. Tudáskinyerési technikák. A szabályalapú tudásszemléltetés jellemzői. Előre- és hátraláncolás működése, előnyös alkalmazási területei. A szakértőrendszer definíciója, felépítése, az egyes részek szerepe.

16. Mesterséges neurális hálók
A neurális hálók összetevői. A mesterséges neuron, átviteli függvényei, működése. Hálózati topológiák. Előrecsatolás, hátracsatolás, versengés, együttműködés. Tanulási módszerek, elvek. Az ART háló felépítése, működése.


 


Termelésinformatika

(Számítógépes gyártásirányítás, Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése és irányítása, BSc)

  1. A programvezérlés fogalma. Logikai vezérlő hálózatok modellezése. A PLC-k szerepe a gépipari gyártásirányítási feladatok megoldásában. (Működési elv, programozási módszerek, klasszikus VIP nyelv, funkcionális bővítések, grafikus programozás, számítógépes támogatás.) Logikai vezérlések tervezésének metodikája.
  2. A PLC programozás matematikai alapjai. Boole függvények. Logikai áramkörök. RLD diagramok.
  3. A számjegyvezérlés alapelve, alkalmazási területei. A külső és a belső adatfeldolgozás fő feladatai. CNC vezérlések hardverfelépítése, funkcionális egységei. CNC vezérlések szoftver felépítése, task-ok és jellegzetes állományok. Az NC programozás módszerei, általános menete, kézi programozás.
  4. NC gépek geometriai rendszere. Koordináta rendszerek és nevezetes pontok. 0 pont felvétel, 0 pont eltolás, szerszám és geometriai korrekciók. Az NC pozicionálás alapfogalmai. Pont-, szakasz- és pályavezérlés. A számjegyvezérlés működése, üzemmódjai. Az NC program-mondatok végrehajtása. A pozicionálás állapotváltozói, virtuális regisztere.
  5. NC gépek programozási módszerei. Az ISO NCL nyelv struktúrája. (Szintaktikai jellemzők, szótípusok, G-utasítások fő csoportjai, kontúrleírás, mondattípusok, öröklődés, M utasítások.) Az ISO NCL bővítései. (Parametrikus programozás, regiszterkezelés, szubrutinok, gyári makrók, 3 karakteres G utasítások, speciális pályavezérlési feladatok).
  6. Számítógépes NC programozás. Az APT koncepciója.
  7. A gyártórendszer fogalma, funkciói. Automatizált rugalmas gyártórendszerek struktúrája. Az integrálás eszközei, integrált rendszerek alaptípusai. Gyártórendszerek irányításának hierarchikus modellje. A szintek feladatai, input és output adatállományai, ezek rendeltetése, belső struktúrája.
  8. Gyártásirányító számítógépes hálózatok. Az üzemi kommunikáció feladatai. A 4 szintű LAN modellje. Az alkalmazható hálózattípusok és protokollok, médiumtípusok, hozzáférés a médiumhoz.
  9. A CIM (Computer Integrared Manufacturing) fogalom fejlődése, rövid történeti áttekintés. Fizikai, alkalmazási, üzleti integráció. A CIM legfontosabb funkcionális alrendszerei (MIS, EDB, CAD, CAPP, PPS/MRP, CAQ, CAL/CAST, CAM, CAPC modulok jellemzése). CIM tevékenységmodellek.
  10. A Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) lényege. A technológia folyamatok tervezésének számítógépes támogatása: típus- és csoporttechnológia elvekre alapozott módszer; többfázisú iteratív módszer. A tervezés és a tudásreprezentáció módszerei. Hierarchikus optimalizálás.
  11. Az integrált folyamattervezés és –irányítás (CAPP/PPS/CAPC) CIM rendszeren belüli megvalósításának elméleti lehetőségei. Az anyagleválasztási intenzitás (Q) szerepe az integrációban.
  12. Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezésének és irányításának (DTFSZTIR) alapfogalmai. A DTFSZTIR tágabb és szűkebb értelmezése. A termeléstervezés és –irányítás egyszerűsített elvi modellje (funkcócsoportok és időhorizontok). Szabályozáselméleti modellek létjogosultsága a termelés tervezésében és irányításában.
  13. A „termelési háromszög”-modell. A külső és belső rendelés, valamint a független és függő szükséglet fogalma. A szállítókészség definíciója. A szállítókészség, készletszint és kapacitáskihasználás kölcsönkapcsolatai. A termelési háromszög modell szabályozási modellel való kombinálása. A legfontosabb termelési egyenletek értelmezése.
  14. Integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek. A termeléstevezési és -irányítási alrendszerek legfontosabb feladatai és funkcionális kapcsolataik az időhorizontok figyelembevételével. Integrált vállalati információs rendszerek fejlődése. A vállalatok informatikai infrastruktúrájának fejlődése. A kliens-szerver architektúra. A fejlődés fő irányai.
  15. Műhelyszintű termelésütemezési feladatok modellezése. Ütemezési feladatok osztályozása. Kiterjesztett ütemezési feladatok jellemzői. Korszerű elvek, modellek és megoldási módszerek. Feltételek és célok kapcsolata, többcélú optimalizálás. A szimuláció és a mesterséges intelligenciai módszerek jelentősége. A termelési ütemterv és a termelési finomprogram fogalma, kapcsolataik.
  16. Rugalmas gyártórendszerek termelésprogramozása. A rugalmas gyártórendszerek fogalma. A rugalmasság értelmezése, flexibilitás-típusok. Termelésprogramozási alapesetek. A termelésprogramozási rendszerrel szemben támasztott követelmények. Off-line és on-line irányítási környezetű FMS-ek termelés-programozása (a rendszerek felépítése, interfészei és működése).
  17. Szabályalapú reaktív ütemezés. Ütemezési modellek alapfogalmai (determinisztikus, sztochasztikus, prediktív, reaktív). Ütemezési szabályok jellemzői (statikus, dinamikus, lokális, globális). - - Egyszerű ütemezési szabályok (pl. SPT FRO, LPT, LRO, FCFS, FIFO, ERD, EDD, SSS, SDS, CR). A kitűzött ütemezési célok és az alkalmazott szabályok kapcsolata.
  18. Matematikai modellek a termelés tervezésében és irányításában. Vertikális és horizontális dekompozíció. Optimalizálási lehetőségek. Az egzakt és heurisztikus módszerek jellemzői, kombinálási lehetőségeik. A lineáris programozás és a diszkrét programozás (hátizsák-feladat, utazóügynök-feladat, hozzárendelési feladat) jellegzetes alkalmazásai a termelés tervezésében és irányításában.

Forrás

 

 


 

Web és multimédia

Webszolgáltatások és technológiák

 

  1. HTML nyelv története. Internetes böngészők. HTML utasítások szerkezete. Általános dokumentumszerkezet; törzsrészben alkalmazható elemek. Bekezdés szintű elemek, karakter szintű elemek; link, img, font, hr, br elemek, egyéb HTML elemek. Táblázatok. Űrlapok (form), beviteli mezők.
  2. JavaScript, története kialakulása; JavaScript változók, kifejezések, operátorok, vezérlési szerkezetek, utasítások, JavaScript függvények.
  3. Dinamikus HTML oldalak. Stíluslapok (CSS). Dokumentum Objektum Modell (DOM). Események kezelése.
  4.  A PHP lehetőségei PHP változók, tömbök, operátorok, PHP vezérlési szerkezetek. Űrlapadatok feldolgozása PHP segítségével, PHP függvények (tömbkezelő függvények); MySQL adatbázis kezelése PHP függvények segítségével.
  5. XML technológia általános áttekintése, helyesen formált XML dokumentumok, névterek, kapcsolódó szabványok;XML séma ellenőrzési lehetőségek; DTD elemei, XMLSchema elemei; típusok létrehozása és származtatása.
  6. XML API alapok, a SAX szabvány működése; az XML fa modellje, a DOM szabvány, az XPath funkcionalitása
  7. XSLT elemei; a működési környezet, végrehajtás menete. Alap funkciók; ciklusok és csoportosítások, függvények.

 

 

 

Távközlési hálózatok

1. Távközlő hálózatok alapelemei. Analóg és digitális beszédátvitel: PSTN és ISDN hálózatok áttekintése. Távközlő hálózatok alapelemei. Analóg és digitális beszédátvitel: PSTN és ISDN hálózatok áttekintése.

2. Távbeszélõ-hálózatok topológiája (nemzeti, nemzetközi)

3. A PCM kodek működése. A PCM 30/32 keretszervezés. Vonali kódok (AMI, HDBn, CMI, BnZs).

4. Fénytávközlés (optikai átvitel alapjai, fényvezető szálak tulajdonságai). SDH elv (SDH-keret felépítése, multiplexálási struktúra).

5. Mobiltelefon-hálózatok áttekintése. Földi mobiltelefon rendszerek jellemzői.:  DLMN, PLMN, mobilitás, cellás rendszerek (frekvencia  újrafelhasználás). GSM célkitűzések, fejlesztési állomások, tulajdonságok. Főbb GSM komponensek (hálózati architektúra) és kapcsolatuk (MS, BSS, NSS és O&M).

6. xDSL technológiák. ADSL topológiája és működése.

7. A CATV rendszerek. A fejállomás és a hálózat feladatai.

 

Multimédia rendszerek

1. Színelmélet, színrendszerek (RGB, CMY, CMYK, YUV, HSV)

2. Műveletek a képsíkban (hisztogram transzformációk, aritmetikai-logikai műveletek)

3. Műveletek a képsíkban (konvolúció, zajcsökkentés, élkiemelés, medián szűrés)

4. Műveletek a síkfrekvencia tartományban (2D Fourier transzformáció, bázisfüggvények, zajszűrés, élkiemelés, élesítés. A diszkrét megvalósítás következményei, buktatói.)

5. Képmorfológiai műveletek (erózió, dilatáció, nyitás, zárás, vékonyítás, skeleton)

6. Képtömörítés (diszkrét koszinusz transzformáció, bázisfüggvények, JPEG, mozgásbecslés, MPEG)

7. Hangtömörítés (frekvencia- és időtartománybeli maszkolás, MPEG Layer I, II, III, Lineáris predikció)

 


  

Web technológiák

 

Webszolgáltatások és technológiák

1. HTML nyelv története. Internetes böngészők. HTML utasítások szerkezete. Általános dokumentumszerkezet; törzsrészben alkalmazható elemek.

2. Bekezdés szintű elemek, karakter szintű elemek; link, img, font, hr, br elemek, egyéb HTML elemek. Táblázatok. Űrlapok (form), beviteli mezők.

3. JavaScript, története kialakulása; JavaScript változók, kifejezések, operátorok, vezérlési szerkezetek, utasítások, JavaScript függvények.

4. Dinamikus HTML oldalak. Stíluslapok (CSS). Dokumentum Objektum Modell (DOM). Események kezelése.

5. A PHP lehetőségei PHP változók, tömbök, operátorok, PHP vezérlési szerkezetek.

6. Űrlapadatok feldolgozása PHP segítségével, PHP függvények (tömbkezelő függvények); MySQL adatbázis kezelése PHP függvények segítségével.

7. Szolgáltatás orientált architektúrák (SOA Service –Oriented Architecture), SOA keret.

8. Egyszerű objektum elérési protokoll: SOAP (Simple Object Access Protocol), különböző operációs rendszerek alatt futó programok kommunikációja.

9. Web szolgáltatások leíró nyelve: WSDL (Web Services Description Language), a WSDL szerepe a WS/SOA-ban.

10. Egységes leírás, felderítés és integráció: UDDI (Universal Description, Discovery, and Integration).

11. XML technológia általános áttekintése, helyesen formált XML dokumentumok, névterek, Kapcsolódó szabványok;

12. XML séma ellenőrzési lehetőségek; DTD elemei, XMLSchema elemei; típusok létrehozása és származtatása.

13. XML API alapok, A SAX szabvány működése; az XML fa modellje, a DOM szabvány, az XPath funkcionalitása.

14. XSLT elemei; a működési környezet, végrehajtás menete. Alap funkciók; ciklusok és csoportosítások, függvények.

 

Web-es alkalmazások

1. A middleware koncepció
Az osztott rendszerek története. A middleware koncepció. A socket programozás és Java socker API. A klasszikus RPC; milyen alapötleteket vesznek át ebből a későbbi middleware-ek? A DCE architektúra. Az XML RPC és a SOAP.

2. Software komponens és a JavaBeans
A software komponens alapvető tulajdonságai. A komponens interface mint szerződés. A JavaBeans fogalma. A JDK által a JavaBean-ek részére nyújtott szolgáltatások (felsorolás, rövid magyarázat).

3. A Java servlet technológia
A servlet és a server container fogalma, A servlet és kliensének kapcsolata. A JSP (JavaServer Pages) fogalma, tipikus feladata. A java servlet életciklusa, inicializációja. Kliens kérés kiszolgálása java servlettel.

4. A Java EE platform
A J2SE, J2EE, J2ME fogalma, alkalmazási területeik. A Java EE ajánlott négyrészes architektúrája (application model). A Java EE kliens típusai. Java EE konténerek.

5. A Java Server Pages (JSP) technológia
A JSP technológia célja, főbb tulajdonságai.A JSP életciklusa és inicializációja. Statikus és dinamikus tartalom készítése. JSP script elemek.

6. Az Enterprise JavaBeans (Java 5 plaform)
Az EJB (Enterprise JavaBeans) fogalma, fajtái. Az EJB és a kliense közötti kapcsolat. A Session Bean alapvető jellemzői és fajtái, életcilusuk. A Message-Driven bean fogalma, feladata, életciklusa.

 


Logisztikai rendszerek

Logisztikai rendszerek

1. Logisztika fogalma, értelmezése. Logisztikai alapelvek (7M-elv). Logisztikai célok.

2. Anyagáram jellemzői. Anyagáram megadása.

3. Anyagáramlási rendszer kialakítások (soros, elosztó, gyűjtő és elosztó-gyűjtő rendszer). Fel- és leadóhelyi anyagmozgató rendszer kialakítások.

4. Csomagolás feladata, típusai. Egységrakományképzés célja, eszközei, funkciója.

5. Zárt láncú komplex anyagáramlási rendszer kapcsolatai.

6. Termelő vállalat anyagáramlási rendszerének struktúrája.

7. A vállalati logisztikai rendszer belső tagozódása.

8. Logisztikai szolgáltató központ szerepe és jelentősége. Logisztikai szolgáltató központ kialakítása.

9. A vállalati menedzsment logisztikai információi. Logisztikai rendszer irányításának információs csatornái.

10. Logisztikai rendszer irányításánál jelentkező információgyűjtési feladatok. Kódolás, kódrendszer működése.

 

Logisztikai informatika 

1. Globális helymeghatározó rendszer működése és alkalmazási területei.

2. Vonalkódos és rádiófrekvenciás termékazonosítás.

3. Számítógépes szimuláció alkalmazása anyagáramlási rendszerek tervezéséhez.

4. Logisztikai funkciók vállalatirányítási rendszerekben.

5. Elektronikus adatcsere. EDIFACT.

6. Logisztikai rendszer irányításával szemben támasztott általános követelmények. Irányítási alapmodell.

7. Targoncás szállítás számítógépes irányítása.

8. E-kereskedelem: fogalmi fejlődés, fogalmak, definíciók, elektronikus piactér, iparági hatások, elektronikus aláírás, e-bolt.

9. Logisztikai rendszer irányításánál jelentkező jellegzetes információáramlási feladatok.

10. Adatátviteli rendszerek a logisztikában. Helyi adatátviteli megoldások a logisztikában.