GEIAL300B Számítástechnika szigorlat a Mérnök informatikus alapszak hallgatói számára

A GEIAL300B kurzus felvételének előfeltétele a GEIAL304B és GEIAL314B tárgyak teljesítése. A szigorlati kurzus ajánlott ideje a 4. félév.

A szigorlat anyagát adó tantárgyak

GEIAL302B Operációs rendszerek     
GEIAL304B Számítógép hálózatok     
GEIAL313B Objektum orientált programozás 
GEIAL314B Szoftvertechnológia    

 

A szigorlat menete

A BSc Számítástechnika szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbelin tantárgyanként külön-külön lapon 1-5 kérdésből álló feladatsort kapnak a vizsgázók. A válaszoknak el kell férniük a kérdéseket tartalmazó lapon. Minden tárgyból maximálisan 10 pont szerezhető. Az írásbeli időtartama 60 perc. A vizsga írásbeli részének célja annak a minimálisan szükséges tudásnak a felmérése, amely alapján eldönthető, hogy a vizsga folytatható-e a szóbeli résszel vagy sem. Az írásbeli sikerességének feltételei:

  • minden tárgyból külön-külön legalább 50% teljesítése

bármely tárgy pontszáma < 5

elégtelen

20 - 40

részt vehet a szóbeli vizsgán


Sikeres írásbeli esetén a vizsga a szóbeli résszel folytatódik. Sikeres szigorlat csak sikeres szóbelivel tehető. A szóbeli az írásbeli dolgozat eredményének ismertetésével kezdődik. A szóbelin a bizottság a szigorlati tárgyak előre kiadott témaköreihez kapcsolódóan tetszőleges kérdést tehet fel. A kérdések általában rövid konkrét kérdések, melyekre pár mondatos válasz adható. A szóbelin a kapott kérdések megválaszolására már nincs külön felkészülési idő. A szigorlat eredménye a szóbeli végén rögtön kihirdetése kerül.

 


 

Operációs rendszerek c. tárgyból a lehetséges írásbeli kérdések az alábbi témakörökhöz kapcsolódnak:

1. Az operációs rendszer fogalma (több nézőpontból is). Az operációs rendszerek szolgáltatásai (szolgáltatások szerinti komponensek)

2. Operációs rendszerek implementációs szerkezetei (Monolitikus kernel, réteges kernel, mikrokernel struktúra)

3. Az operációs rendszerbeli folyamat (processz) fogalom. Folyamat kontextus. A taszk és a fonál, azok megvalósításai.

4. A processz állapotok, állapotváltások, processz futási módok. Taszk és fonál állapotok, állapotátmenetek.

5. Hiba és eseménykezelés: esemény, állapot, jelzés fogalmak. Kivételes esemény és megszakítás összevetése.

6. Processzor idő ütemezése (scheduling). Kívánalmak, technikai alapok. Ütemezési stratégiák és állapotok összefüggései helyzetek. Ütemezési algoritmusok.

7. Kölcsönös kizárás. Alapfogalmak (Kölcsönös kizárás, kritikus szakasz, belépési szakasz, kilépési szakasz stb.), követelmények (biztonsági, előrehaladási, korlátozott várakozási, platform). Megvalósítás: szemaforok működési mechanizmusa.

8. Holtpont jelenség. Kialakulása, klasszikus példák, kialakulás feltételei. Megoldási lehetőségei.

9. A memória menedzselés feladatai. Memória mint erőforrás. Címleképzés fajták. A fix partíciós és a változó partíciós memóriakezelés.

10. Lapozós virtuális memória menedzselés működése. Allokálás, nyilvántartás, címleképzés. Laphiba fogalma, kezelése, kilapozási stratégiák. Előnyök, hátrányok.

11. Eszköz driver-ek funkciói, felépítésük. Eszköz osztályok.

12. Fájlrendszer megvalósítási feladatok. Jegyzékszerkezetek. Szabad blokk menedzselési lehetőségek. Fájl attribútum rögzítési lehetőségek (ezen belül fájl testet képező blokkok rögzítési lehetőségei).

 

Számítógép hálózatok tárgyból a lehetséges írásbeli kérdések az alábbi témakörökhöz kapcsolódnak:

 1. Számítógép-hálózatokhoz kötődő alapfogalmak és az ISO-OSI hivatkozási modell

1.a Számítógép-hálózatokhoz kötődő alapfogalmak
A számítógép-hálózat fogalma, funkciói, jellemzői, topológia és méret szerinti osztályozásuk.

1.b A számítógép-hálózatok kapcsolástechnika szerinti osztályozása
A vonalkapcsolás, üzenetkapcsolás, csomagkapcsolás és virtuális vonalkapcsolás, főbb jellemzői, összevetésük.

1.c A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modellje
Az ISO-OSI hivatkozási modell szerkezete, rétegei és azok főbb funkciói. A réteg, interfész, funkcionális elem, protokoll és hálózati architektúra fogalma.

2. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének fizikai rétege

2.a Alapfogalmak és elméleti sebesség korlátok
A számítógép-hálózatok fizikai rétegének funkciói, az átviteli közegekkel kapcsolatos elvárások, közeg osztályok, főbb típusok, közeg összevetési szempontok. A csatorna adatátviteli és jelzési sebessége sávszélesség, zajmentes (H. Nyquist) és véletlen zajjal terhelt (Claude Shannon) sávkorlátozott csatornán elérhető maximális adatátviteli sebesség.

2.b Fémes vezetők átviteli közeg
A sodrott érpár és koaxiális kábel átviteli közegek, felépítésük, főbb típusaik, alkalmazásuk, főbb jellemzőik és összevetésük.

2.c Fényvezetők átviteli közeg
A multi- és monomódusú optikai kábelek, felépítésük, főbb típusaik, alkalmazásuk, főbb jellemzőik (veszteség típusok) és összevetésük.

2.d. Vezetéknélküli átviteli közege
Főbb vezetéknélküli átviteli módszerek, alkalmazási területeik, főbb jellemzőik és összevetésük.

2.e. Jelkódolási és modulációs módszerek
Jelkódolás és moduláció, alapfogalmak, néhány konkrét jelkódolási és modulációs módszer.

3. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modell adatkapcsolati rétegének közeghozzáférési alrétege

3.a Csatorna-megosztási módszer osztályok
A főbb csatorna-megosztási osztályok (statikus - dinamikus, dinamikus versengő - determinisztikus) bemutatása és azok összevetése.

3.b Statikus csatorna-megosztási módszerek
Néhány módszer bemutatása és azok összevetése.

3.c Dinamikus versengő (ütközéses) csatorna-megosztási módszerek
Néhány módszer bemutatása és azok összevetése.

3.d Dinamikus determinisztikus (ütközésmentes) csatorna-megosztási módszerek
Néhány módszer bemutatása és azok összevetése.

          3.e. Az "ALOHA" csatorna-megosztási módszer áteresztőképességének becslése a csatornaterhelés függvényében
          A becslés főbb lépései "tiszta"és "réselt" ALOHA esetén.

4. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modell adatkapcsolati réteg – az IEEE 802 LAN szabványcsalád

4.a Az IEEE 802.3 (CSMA/CD) - támogatott közegek és sebességek
Támogatott közegek és sebességek bemutatása, működés duplex csatorna esetén.

4.b Az IEEE 802.3 (CSMA/CD) - keretformátum, MAC címek
A 802.3 és az Ethernet keretformátum, MAC címek.

4.c Az IEEE 802.11 (Wireless LAN) – struktúra
Az IEEE 802.11 WLAN általános felépításe,az Access Point (AP) főbb funciói.

4.d Az IEEE 802.11 (Wireless LAN) – fizikai közeg, modulációs módok
Támogatott fizikai közegek és szórt spektrumú moduláciás módok

4.e Az IEEE 802.11 (Wireless LAN) – közeghozzáférés vezérlés
Keretformátum, az alkalmazott közeghozzáférési módszer (CSMA/CA), Distributed Coordination Function (DCF) és Point Coordination Function (PCF)üzemmódok.

5. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének adatkapcsolati rétege - keretképzés és felismerés

5.a Keretképzés és felismerés
A keretképzés és felismeréscélja; a karakter-számlálásos, a karakter-beszúrásos, a bitbeszúrásos és az érvénytelen kódmintás keretezési módszer bemutatása.

5.b Közvetett és közvetlen hibavédelem, kódolás
A közvetett és közvetlen hibavédelem; alapfogalmak; hibajelző és hibajavító kódolás; néhány tipikus hibajelző kódolási módszer bemutatása.

5.c Elemi adatkapcsolati protokollok
Az elemi adatkapcsolati protokollok általános funkciói (közvetett hibavédelem, adatfolyam vezérlés), korlátozás nélküli szimplex (utópia), szimplex megáll és vár protokoll, szimplex protokollok zajos csatornára, forgóablakos protokollok.

6. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege – funkciói, szervezése

6.a Funkciói, szervezése
A hálózati réteg funkciói, virtuális áramkörön alapuló és összeköttetés mentes hálózat-szervezés.

6.b Forgalomirányítás
Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek.

6.c Torlódás vezérlés
A torlódásvezérlés célja; pufferek előrefoglalása, csomageldobás, lefojtó-csomagok módszere, izaritmikus és forgalomszabályozásos torlódásvezérlés.

6.d A hálózatközi együttműködés – heterogén hálózatok kialakításának eszközei
A hálózatközi együttműködés eszközei (ismétlő, híd, forgalomirányító), jellemzőik, működésük.

7. A TCP/IP protokoll szövet és az Internet

7.a A TCP/IP protokoll szövet struktúrája
Az Internet hivatkozási modell (DoD) és az ISO-OSI hivatkozási modell összevetése. A TCP/IP protokoll szövet főbb részei (ARP, RARP, IP, ICMP, TCP, UDP) és azok funkcióik.

7.b Az Internet címzés és címosztályok
IP címosztályok, maszk, subnet, supernet, osztály nélküli címzés (CIDR Classless Inter-Domain Routing), és a változó alhálózat méretek(VLSM Variable Length Subnet Mask); címek kiosztása, lokális címek és a címfordítás (NAT).

7.c Az IP csomagformátum
Az IP csomagformátum főbb mezői és azok funkciói.

7.d Az IP csomagok továbbítása
Helyi és távoli kézbesítés, forgalomirányító, enkapszuláció.

7.e Az UDP datagram és a TCP szegmens felépítése
Az UDP datagram fej és a TCP szegmens fej főbb mezői és azok funkciói.

7.f Az IPv6
Az IPv6 címek, IPv6 cím típusok (unicast, multicast, anycast; link local, site local, global scope), azIPv4 és IPv6 keretformátumok összevetése.

 

Objektum orientált programozás tárgyból a lehetséges írásbeli kérdések az alábbi témakörökhöz kapcsolódnak:

Utolsó módosítás: 2017.05.04.

1) Objektum orientált programozás elméleti alapjai.

2) Osztályok felépítése, elemei. Osztály definiálás szabályai alapelvei.

3) Osztályok közötti kapcsolatok.

4) Öröklődés, polimorfizmus

5) Absztrakt osztály

6) Inteface

7) Kivételkezelés

8) Módosítók, nyilvánosság jelzők

 

 

Szoftvertechnológia tárgyból a lehetséges írásbeli kérdések az alábbi témakörökhöz kapcsolódnak:


Utolsó módosítás: 2012.09.20.

 

1. Szoftvertechnológia és a szoftverfolyamat fogalma. A folyamat fázisai. A szoftverfolyamat modelljei: egyszerű programfejlesztési modell, vízesés modell, evolúciós fejlesztés

2. A szoftverfolyamat modelljei. Komponens alapú fejlesztés. Folyamatiteráció általános bemutatása. Inkerementális felesztés és Sprirális modell.

3. Folyamattevékenységek: Szoftverspecifikáció, Szoftvertervezés és implementáció.

4. Folyamattevékenységek: Szoftver validáció, validáció tervezés. Szoftver evolúció.

5. Követelmény fogalma és osztályozásai.

6. Követelmények általános problémái. Strukturált természetes nyelv, tervleíró nyelv. Szoftverkövetelmények dokumentuma és használói.

7. Követelmények tervezésének folyamatai. Követelmények feltárása és elemzése. Néző pont orientált szemlélet, Forgatókönyvek, etnográfia.

8. Prototípus készítés. Tervezés fogalma, architektúrális tervezés jellemzői, architektúrális modellek.

9. OO felbontás jellemzői. Vezérlési stílusok.

10. Az UML története, fogalma, fő tervezési célkitűzései, nézetei, diagramjai.

11. A use case diagram szerepe, fő elemei.

12. Az osztály diagram feladata, fő elemei. (UML)

13. A szekvencia diagram feladata, fő elemei. (UML)

14. Az állapot diagram feladata, fő elemei.

15. Az aktivitás diagram feladata, fő elemei.